10 perc Kijev utcáján

Egy hete már, hogy pár napra elutaztam az ukrán fővárosba. Egyik este kint álltam a dohányosokkal a szállodánk 18. emeletén és néztem a panorámát és a nyüzgést az utcán. Elgondolkoztam: Vajon mennyi sorsról tudna mesélni ez a város, ezek az emberek? Fogtam a fényképezőgépemet és elkezdtem fotózni az embereket. Vajon miről mesélhetne nekem a kutyát sétáltató nő?
Mióta van együtt a kézenfogva sétáló pár, barát-barátnő vagy titkos szeretők, vagy fiatal házasok? Hogy ismerték meg egymást és hogy néz ki a közös jövőjük?
Vagy ott van a lány, mélyen elmerülve az okostelefonjába: Kivel ír, miről és nem fél, hogy figyelmetlenül közlekedve egy formalmas úton elüti valaki?
És mi van a két nővel? Kolléganők, akik csacsognak egyet munka után, vagy legjobb barátnők? Esetleg testvérek, rég nem látott barátok?

Minden város tele van mesékkel, sorsokkal, kalandokkal amit én most csak a távolból néztem meg, de ha az ember nyitott, közvetlen és érdeklődő, akkor közelről is megismerheti bármelyik ember történetét, a kellő jó hozzáállással:). De ez már egy másik történet…..

Advertisements

Kommentar verfassen

Trage deine Daten unten ein oder klicke ein Icon um dich einzuloggen:

WordPress.com-Logo

Du kommentierst mit Deinem WordPress.com-Konto. Abmelden / Ändern )

Twitter-Bild

Du kommentierst mit Deinem Twitter-Konto. Abmelden / Ändern )

Facebook-Foto

Du kommentierst mit Deinem Facebook-Konto. Abmelden / Ändern )

Google+ Foto

Du kommentierst mit Deinem Google+-Konto. Abmelden / Ändern )

Verbinde mit %s